Mielőtt TV-t venne ...

Amikor az ember TV-t vásárol, akkor akár első TV-ről, akár csere készülékről van szó, általában határozott elképzelése van arról, hogy mit vár el az új TV-től. Ez lehet nagy képernyő méret, magas felbontás, multimédiás képesség, okos funkciók, hogy csak a lényegesebbeket említsem. Azonban egy TV vásárlása esetén számtalan egyéb szempontot is figyelembe kell venni, ami meghatározza, hogy elégedettek leszünk-e a vásárlásunkkal vagy sem. Egy TV elég drága eszköz ahhoz, hogy előre legyünk okosak ne utólag. Lássuk, mire érdemes odafigyelnünk.

Első lépésként azt érdemes végiggondolni, hogy milyen szabadidős tevékenységre szánjuk a vásárlandó TV-t. Egy TV leggyakrabban használt funkciója (Magyarországon mindenképpen) az élő TV adások megtekintése. Aztán használhatjuk házimozizásra, számítógépes játékokhoz, internetezésre, Skypolásra (videotelefon) és még ki tudja mire. Azt is el kell döntenünk, hogy egy mindenes TV-t akarunk, ami önmaga képes az összes funkció végrehajtására, vagy pedig megjelenítőnek használjuk a meglévő eszközeink mellé mint Set Top Box, DVD/Bluray lejátszó, HTPC, asztali multimédialejátszó, játékkonzol, Android TV box stb.. Az is előfordulhat, hogy néhány meglévő eszközünket ki akarjuk váltani vele, de nem mindet. Ezeket mind mérlegelni kell.

Egy mindenes TV vásárlása igen praktikus lehet, mivel a nappaliban nem kell kerülgetni a számtalan eszközt, ráadásul csak egy távírányítóra van szükségünk és nem utolsó sorban egyetlen kezelő felületet kell megtanulnunk. A funkciókat vizsgálva ma már szinte mindent elérhetünk egy TV-n. Azonban sokaknak már meglévő eszközeik vannak (Set Top Box, DVD lejátszó stb.), amit már megszoktak, és nem akarnak kidobni. Ráadásul a specializált eszközök szoftverei általában nagyobb és rugalmasabb szolgáltatást nyújtanak (testreszabhatóbb felületek, szélesebb formátum támogatás, több és igényesebb játék stb.) mint egy TV. Ide tartozik az is, hogy egy külső, asztali eszköz cseréje anyagilag lényegesen kisebb teher, mint egy mindenes TV-é. Ha egy mindenes TV-vel mellényúlunk, akkor nagyot bukhatunk. Egy mindenes TV-t tehát az vegyen, akinek fontos a rengeteg szolgáltatás, nincsenek asztali eszközei, vagy vannak, de ki akarja váltani őket, és nincsenek egyedi igényei. Ha valaki a meglévő asztali eszközeihez veszi a TV-t, akkor nyugodtan lemondhat a TV néhány extra funkciójáról, viszont ügyelnie kell a csatlakozási felületek kiválasztására. Még valami: a TV-nél ma már fontos az internet kapcsolat, de internetezni, böngészni, olvasni, közösségi oldalakra menni nem nagyon fogunk rajta. Erre sokkal alkalmasabb eszközök a számítógépek, táblagépek, okostelefonok.

Az alábbiakban a TV-k fontosabb funkcionalitása és az azokhoz kapcsolódó lényeges dolgok vannak pontokba szedve. A leírások kicsit hosszúra sikerültek, így akiket nem érdekelnek a műszaki részletek, elegendő, ha az összefoglalókat olvassa el.

1.          Élő adások vétele:

Mielőtt kiválasztjuk a TV készülékünket, már tudnunk kellene, hogy melyik szolgáltatóval (Telekom, DIGI, UPC, AH stb.) vagyunk leszerződve, vagy akarunk leszerződni. Ezek a szolgáltatók havi előfizetési díj ellenében különböző csomagokban akár 100 feletti TV csatornát és különféle szolgáltatásokat is tudnak biztosítani, így első körben tanulmányozni kell az ajánlataikat és kiválasztani a legmegfelelőbbet. Lehetőségünk van arra is, hogy ne szerződjünk szolgáltatóval, és ingyen nézzünk TV csatornákat, de ebben az esetben a magyar adások tekintetében egyenlőre igen szűk a választék (M1 HD, M2 HD, Duna HD, M4 Sport, Duna World, RTL Klub, TV2), viszont műholdról akár 1000 külföldi csatornát is foghatunk. Tehát először mindenki mérlegelje az igényeit, és válasszon vagy ne válasszon szolgáltatót. Ezután az igényeket össze kell egyeztetni a lehetőségekkel is, ugyanis a szolgáltatók jelenléte és szolgáltatásai jelentős mértékben függnek a lakhelyünktől. A legkisebb lefedettségű a kábel TV szolgáltatás, azután a pedig a földfelszíni sugárzás. A műholdas vétel az, ami az ország egész területén elérhető.

Amikor a szolgáltató és a szolgáltatás típusa (kábel, műhold, földfelszíni) ki van választva, az fontos döntéseket hozhat a TV kiválasztása szempontjából. Ennek legfőbb oka, hogy a szolgáltató az általa sugárzott digitális műsorszórás (Digital Video Broadcasting – röviden: DVB) vételéhez egy speciális eszközt (Set Top Box – röviden: STB) telepít, ami lehetővé teszi ezen műsorszórás kábeles (DVB-C), műholdas (DVB-S) vagy földfelszíni (DVB-T) vételét. Mindemellett a szolgálató annak érdekében, hogy ne lehessen szabadon venni az adását, illetve hogy a kínált csatornákat és szolgáltatásokat csomagokban értékesíthesse, kódolja is a műsorszórást, a dekódoláshoz pedig egy dekódoló kártyát illetve egy (többnyire az STB-be beépített) kártyaolvasót (Conditional Access Module – röviden: CAM) biztosít. A szolgáltatók által biztosított STB-k kiváltására elvileg lehetőségünk van, ha a TV-nk rendelkezik a digitális sugárzás vételére alkalmas DVB-S/C/T tunerrel vagy akár dekódoló CAM modullal. Azonban ez nem minden esetben lehetséges. Ezügyben mindenképpen tájékozódni kell a szolgáltatónál vagy annak honlapján, de az alábbiakban megpróbálom összefoglalni a lehetőségeket.

A Magyar Telekom esetében sem a kábeles, sem pedig a műholdas szolgáltatásnál nem kínál a szolgáltató STB kiváltó alternatívát, tehát teljesen felesleges a TV-be DVB tunert vagy CAM-ot konfigurálni, az csak az árat fogja növelni, hasznunk nem lesz belőle. A DIGI ebből a szempontból sokkal kedvezőbb, ugyanis a kábeles alapcsatornáit (több mint 100 csatorna) kódolatlanul sugározza, azaz bármilyen DVB-C tunerrel rendelkező TV készüléken fogható. Egyedül a mozicsatornáit (HBO csomag) illetve felnőtt csatornáit kódolja, ahhoz pedig a dekódoló kártya mellé tudnak biztosítani egy un. DIGI Smart CAM kártyaolvasót, amelyet bármilyen CI+ (Common Interface) foglalattal rendelkező TV képes kezelni. A műholdas sugárzásukhoz szintén biztosítani tudják az előbb említett kártyaolvasót, így TV oldalról egy DVB-S tuner illetve CI+ foglalat szükséges. A UPC a DIGI-hez hasonlóan lehetőséget ad az STB elhagyására és kábeles szolgáltatásához kínál egy un. Mediacard-ot, ami szintén a CI+ foglalatba behelyezhető CAM. Így tehát a TV oldalról szükséges egy DVB-C tuner és egy CI+ foglalat. A UPC műholdas szolgáltatásánál (UPC Direct) szintén elhagyhatjuk az STB-t mivel a szolgáltató kész csak a dekódoló kártyát (Smart kártya) biztosítani. Ehhez a DVB-S tuner mellett olyan beépített kártyaolvasóra van szükség, ami olvassa a UPC Smart kártyáját (Nagravision), illetve ha a TV rendelkezik CI+ foglalattal, akkor mi is szabadon beszerezhetünk egy megfelelő CAM kártyaolvasót. Ennek típusáról a szolgáltatónál célszerű érdeklődni. Az Antenna Hungária (AH) Magyarország egyetlen földfelszíni műsorsugárzás szolgáltatója (MinDig TV) 9 db csatornát (lásd feljebb + euronews és C8) sugároz kódolatlanul. Ezek vételéhez TV oldalról csak egy DVB-T tuner szükséges. A MinDig TV Extra előfizetői szolgáltatás keretében 49 csatornát sugároznak kódoltan, melyhez kódkártyát biztosítanak. Ezek vételéhez a TV-nek a DVB-T tuner mellett Conax CAS7 kompatibilis CAM kártyaolvasót is tartalmaznia kell, vagy egy CI+ foglalatot.

Ehhez a témához kapcsolódik, hogy a digitális műsorszórás (DVB) tömörített formátumban (MPEG) történik, így az adott DVB-S/C/T tunernek ismernie kell a továbbított jel tömörítésének típusát (MPEG2 vagy MPEG4). A magyarországi földfelszíni sugárzás MPEG4-ben történik. A kábel illetve műholdas sugárzásnál az SD tartalmak (DVD minőség) MPEG2-ben, míg a HD tartalmak MPEG4-ben vannak tömörítve. Az MPEG4 visszafelé kompatibilis az MPEG2-vel, így célszerű, ha a TV-nk MPEG4-es DVB-S/C/T tunerrel rendelkezik.

Itt érdemes még megismerni néhány fogalmat a digitális műsorszórásról. A szabvány a HD műsorszórásnál több video formátumot is meghatároz: 720p, 1080i, 1080p. A műsorszórók pedig ezek alapján a következő ajánlásokat adják a műsorkészítőknek: 720p/50, 1080i/25, 1080p/25, 1080p/50. Mit jelentenek ezek a számok? Az első szám a felbontásra utal, pl. a 720 felbontás 1280x720, az 1080 felbontás 1920x1080 képpontot tartalmaz. Az első számot követő betű azt jelöli, hogy a kép progresszív (p=progressive) vagy váltottsoros (i=interlaced) letapogatású. Progresszív letapogatás esetén egy képkocka egyidőben kerül továbbításra, míg a váltottsoros letapogatás esetén 2 db félképként. Az egyik félkép a páratlan, míg a másik félkép a páros sorokat tartalmazza, melyeket egymás után sugároznak, a TV készülék pedig egy képpé rakja össze őket. A „/” jel utáni szám a képfrissítési frekvenciát jelöli, tehát azt, hogy 1 másodperc alatt hány darab képkocka kerül továbbításra. A váltottsoros letapogatásnál ez a teljes képre vonatkozik, azaz 25 db teljes kép megfelel 50 db félképnek. Magyarországon a HD adásokat 1080i/25 felbontásban sugározzák, ami a gyakorlatban a sávszélesség kímélés miatt 1920x1080 helyett csak 1440x1080 felbontást jelent, az SD adásokat pedig 768x576 felbontásban.

Összefoglaló: Az hogy melyik műsorszolgáltatóval szerződünk kihatással lehet arra, hogy a TV-től milyen képességeket várhatunk el. Van olyan szolgáltató, aki csak az általa biztosított Set Top Box-szal tudja nyújtani a szolgáltatásait, mások viszont tudnak kínálni alternatívát a Set Top Box-ok kiváltására. Ha valamilyen okból kifolyólag a Set Top Box nyűg nekünk, és ki akarjuk váltani, akkor viszont a TV-nket kell jobban felszerelni. Elsősorban valamilyen TV tunerrel (DVB-C/T/S), másodsorban pedig egy kártyaolvasó fogadására alkalmas CI+ foglalattal.

2.          Internet TV:

Az Internet TV (vagy WebTV) az internet segítségével, azon keresztül hozzáférhető TV műsorokat jelenti. A multimédia tartalmak interneten történő továbbításának fontos eszköze a stream protokol (RTSP), amely lehetővé teszi a tartalmak kis csomagonként való továbbítását, így a lejátszás megkezdéséhez nem kell előre letölteni a teljes multimédia állományt.

Az IPTV az Internet TV egyik változata, amelyet az különböztet meg a többi interneten közvetített multimédia tartalomtól, hogy magas szolgáltatási szintet biztosít magas hálózati biztonsággal, nagy sávszélességet igényel, és támogatja az előfizetéses formát. Az IPTV gyakorlatilag olyan mint bármelyik kábeles, műholdas vagy földfelszíni sugárzású TV, csak itt a kommunikáció közvetítő eszközei nem egy dedikált kábeles, műholdas vagy földfelszíni sugárzó, hanem egy számítógépes hálózat, akár maga az internet. A műsorszórás Internet Protocol (IP) alapon megy, ami annyiban nyújt pluszt a hagyományos műsorszórásokhoz, hogy a kommunikáció nem csak egyirányú, így interaktív szolgáltatásokra is lehetőség van. Ez lehetővé teszi azt is, hogy ne csak élő sugárzott adást nézzünk, hanem lehetőségünk van un. Video on Demand (VoD) műsornézésre is, amely által szabadon válogathatunk a felkínált tartalmakból. Magyarországon IPTV szolgáltatást a Magyar Telekom nyújt. Az IPTV jelentősen függ az internet sávszélességétől, ezért a Telekom az IPTV szolgáltatását a kábelTV zárt hálózatán keresztül nyújtja, így biztosítva a megfelelő sávszélességet és biztonságot. Ezen szolgáltatás keretében a szolgáltató által biztosított Set Top Box-ot nem lehet megkerülni, kiváltani.

A klasszikus IPTV a fenti jellemzői miatt, előfizetői szolgáltatás keretében, zárt, védett, karbantartott hálózaton keresztül működik. Ennek ellenére szokták IPTV-nek nevezni az interneten szabadon fogható TV csatornákat is, azonban azokat célszerűbb inkább szabad internetes TV-nek nevezni. Internetes TV-t nem csak a tartalom szolgaltatók, hanem a műsor készítők is biztosítanak, így ma már az interneten több ezer TV csatorna elérhető, nagyrészük ingyenesen. Az internetes TV vételére nem csupán a Set Top Box-ok alkalmasak, hanem gyakorlatilag bármilyen hálózati multimédiás eszköz (számítógép, táblagép, okostelefon, multimédia lejátszó stb.). A képességet gyakorlatilag a szoftver határozza meg.

Az internetes TV-khez való hozzáférésünk a TV-nk okosTV felületén, azaz a különböző alkalmazásokon keresztül valósulhat meg. Az alkalmazások biztosítják a kapcsolatot a tartalom szolgáltató szerverekkel. A Youtube pl. ma már szinte minden okosTV-n elérhető. A Netflix, Hulu, Amazon Video, Google Play Movies stb. szintén elérhető az okosTV-ken, azonban ezek Magyarországon még nem működnek. A magyarországi online tartalmak a StartlapTV, MTV VideóTÁR, ITT/OTT TV, stb., illetve a szolgáltatók is elérhetővé tettek bizonyos csatornákat az előfizetőik számára, lásd: TV GO (Telekom), Digi Online (DIGI), Horizon GO (UPC).

Összefoglaló: Az interneten ma már rengeteg online TV adás, illetve egyéb videó tartalmak elérhetők, melyek vételére vagy egy külső eszköz (Set Top Box, számítógép, multimédia lejátszó stb.) szükséges, vagy a TV-nek kell okosTV-nek lenni. A különböző TV gyártók különböző tartalom szolgáltatókkal állapodtak meg, így az egyes TV-ken nézhető internetes élő adások illetve videók különbözők lehetnek. Természetesen vannak átfedések is, így pl. a Youtube szinte minden okosTV-n nézhető. A TV gyártók folyamatosan tárgyalnak a tartalom szolgáltatókkal, így folyamatosan bővítik az online tartalmak választékát.

3.          DVR, PVR funkciók:

A TV adások nézésénél felmerülő igény az egykori videó felvevőkhöz hasonló funkcionalitás, azaz a TV adások felvétele azonnal vagy programozottan, illetve a felvett adások lejátszása. A digitális műsorszórásnál ehhez még hozzáadódó funkció az elektronikus műsorújság (Electronic Program Guide – röviden: EPG) és az alapján történő felvétel, valamint az időeltolás (Timeshift), ami lehetővé teszi az élő műsorok megállítását, vissza illetve előre tekerését. Ezeket a funkciókat összefoglaló néven Digital Video Recorder-nek (DVR) vagy Personal Video Recorder-nek (PVR) nevezzük. Ezen funkciókhoz elengedhetetlen valamilyen háttértár jelenléte. Ez lehet beépített HDD, SSD vagy külső USB háttértár, esetleg memóriakártya. Azt azonban tudnunk kell, hogy ha az adás kódolt, azaz dekódoló kártya volt szükséges a vételéhez, akkor a felvett műsor tárolása is kódolva történik, azaz a lejátszáshoz is szükséges a kódkártya. Ennek megfelelően hiába játszanánk le a felvett műsort egy másik eszközön pl. PC-n, azt nem fogjuk tudni megnézni. Ami nincs kódolva az a MinDig TV illetve a DIGI kábeles csatornái (lásd korábban).

Ha úgy szeretnénk adást felvenni, hogy közben egy másik adást nézünk, vagy párhuzamosan több adást szeretnénk felvenni, akkor az csak olyan TV-nél lehetséges, amelyiknek 2 vagy több tunere van. A felvétel közbeni lejátszás viszont egy tunerrel is megy.

Összefoglaló: A DVR/PVR funkció nagyon hasznos a hétköznapi TV-zés során, ugyanis sokszor van, hogy meg szeretnénk nézni egy műsort, de éppen nem vagyunk otthon, és ilyenkor jól jön a felvétel funkció, vagy a műsor közben nem tudunk folyamatosan a TV előtt ülni, ilyenkor pedig jó, hogy ha meg tudjuk állítani azt. Ha nem használunk szolgáltatói STB-t, és igényeljük ezeket a funkciókat, akkor a TV vásárlásakor ezekre is oda kell figyelnünk.

4.          Fizikai paraméterek:

A TV fizikai paraméterei azok, amik leginkább rabul ejtenek a vásárláskor. Nézzük, ezek mik lehetnek, és mit jelentenek!

Képernyő méret:	Ez a képernyő hasznos területének az átló hossza. Centiméterben vagy inch-ben adják meg, és lehet akár 40cm-től 260cm-ig. Ez talán a legelső szempont, mindenki a pénztárcájától függően a legnagyobbat akarja a nappalijába. Azonban a nappali szoba mérete mellett érdemes figyelembe venni a nézők képernyőtől való távolságát is. Túl közelről nem érdemes hatalmas TV-t nézni, mert nem látjuk be fej mozgatás nélkül, ráadásul még a pixeleket is látjuk. Hasznos javaslat, hogy a néző TV-től való távolsága kb. 3-szorosa legyen a TV képernyő méretének.
Felbontás:	A TV felbontása a vízszintes és függőleges képpontok (pixel) számát jelöli. Minél nagyobb a felbontás, annál élesebb a kép. A digitális TV-knél a legalacsonyabb felbontás a HD Ready, ami 1366 x 768 vagy 1280 x 720 képpontot tartalmaz. A Full HD 1920 x 1080, míg az Ultra HD (UHD vagy 4K) 3840 x 2160 képpontot jelent. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Full HD nem szabványosított, hanem csak gyártói jelölés. A HD Ready 1080p ennek a felbontásnak a szabványos jelölése. A HD Ready mellett a HD TV feliratok is megtalálhatók a TV készülékeken. A felbontás mindkét esetben ugyanaz, csak a HD TV esetében a készülék képes a digitális műsorszórás (DVB) vételére is, azaz valamilyen tunerrel fel van szerelve.
Képarány:	A képarány a képernyő vizszintes és függőleges hosszának arányát jelöli. A korábbi analóg műsorszórásnál (PAL szabvány) illetve az SD felbontású digitális műsoroknál a 4:3 képarány volt az uralkodó, a mostani HD digitális műsorszórásnál pedig a 16:9. Ezeket az arányokat a képernyő felbontások is tükrözik: PAL, SD (768x576), HD (1024x768 vagy 1920x1080), UHD (3840x2160). A mai TV-ket már csak 16:9 képarányban lehet kapni.
3D képesség:	Egyes TV-k képesek a 3D adások/filmek megjelenítésére. A 3D technológia azt jelenti, hogy egy adást vagy filmet két látószögből vesznek fel, és azt külön közvetítik a két szemnek, ezáltal érzékelve a mélységet (távolságot) is. Magyarországon 3D TV adások jelenleg még nincsenek, de demo filmek vagy mozifilmek elérhetők. A 3D-s megjelenítés jelenleg nagyrészt csak szűrő szemüveggel megoldott, azonban már léteznek szemüveg nélküli prototípusok illetve már vásárolható készülékek is, de azok technikáján még csiszolni kell, illetve nagyon drágák. Jelenleg a legelterjedtebb 3D TV-k az aktív szemüveges, illetve a passzív szemüveges TV-k. Az aktív szemüveges rendszerben a bal és a jobb szem számára egymást váltva küldi a TV a képet, a szemüveg pedig szinkronban a TV-vel elsötétíti az ellentétes oldali lencsét, hogy mindkét szem csak a neki megfelelő képet láthassa. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a másodpercenként képkockák száma feleződik. A passzív szemüveges rendszerben a TV egy képre teszi fel mindkét szem számára biztosítandó képet, de ezeket egymásra merőlegesen polarizálja. A szemüveg lencséi eltérő polarizáló fóliával vanna bevonva, így mindkét lencse csak az adott szem számára szánt képet engedi át. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a TV felbontása megfeleződik. Az aktív szemüveg legnagyobb hátránya a vibrálás, ami fejfájást is okozhat, illetve hogy tölteni kell.
Panel típus:	A képernyő panel működési elvét jelöli. A mai digitális TV-knél ez lehet LCD, LED, OLED és Plazma. Ezek működési elvben nagyrészt eltérnek egymástól, viszont alapvetően két csoportra oszthatók. Az egyik a saját fényt kibocsájtók (OLED és Plazma), a másik pedig a háttér világítással rendelkezők (LCD, LED). A gyakorlatban a lényegi különbség a két csoport között, hogy a saját fényt kibocsájtók kontrasztaránya jóval nagyobb (pl. a fekete valóban fekete, nem sötétszürke) mivel nincs háttérvilágítás. Az LCD és a LED TV ugyanolyan technológiájú panellel (folyadékkristályos) rendelkezik, csak más a háttérvilágításuk megvalósítása. Az LCD TV-k fénycsöves, míg a LED TV-k LED-es háttérvilágításúak. Ez utóbbiak nagyobb fényerővel és jóval egyenletesebb fényeloszlással rendelkeznek, valamint magasabb kontrasztaránnyal és alacsonyabb fogyasztással. A LED-es háttérvilágításnak is több változata létezik. Lehet a képernyő mögötti mátrix elrendezésben fehér vagy RGB fénnyel, illetve a képernyő peremén elhelyezett un. Edge LED kivitelben. Ez utóbbi nagyon keskeny TV-t eredményez. Az LCD illetve LED TV-k panelei esetében három alaptípust különböztetünk meg: TN, VA illetve IPS. Ezek közül mára az IPS a legelterjedtebb. Sajnálatos módon a plazma technológia mára eltűnőben van, az LCD is már csak LED háttérvilágítással létezik, így normál árkategóriában LED TV, míg a prémium árkategóriában OLED TV választható.
Válaszidő:	A válaszidő az az időtartam, ameddig a képernyő egyetlen képkockája feketéről fehérre vált, majd vissza feketére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ennyi idő alatt épül fel egy kép. Ezt az időt ms-ban (millisecond-ezredmásodperc) jelöljük. Minél kisebb ez az érték, annál jobb. Azoknál a jeleneteknél van jelentősége, ahol gyors mozgások vannak (pl. sportadásoknál, akció jeleneteknél), mivel a lassú válaszidő esetén a gyorsan mozgó objektumok a képernyőn elmosódást okoznak. A technológiából adódóan a válaszidő az LCD/LED TV-knél lehet kritikus, ahol ez átlagosan 5-8 ms, a legjobb pedig 2 ms. A plazma és OLED TV-knél ez nagyságrendekkel kisebb, azaz elmosódásról nem beszélhetünk.
Képfrissítési frekvencia:	Azt határozza meg, hogy a TV egy másodperc alatt hány képet tud megjeleníteni, azaz hányszor frissíti a képet, más szóval a mozgókép hány állóképkockából állhat. Mértékegysége a Hz (Hertz). Minél magasabb ez a szám, elvileg annál folyamatosabb képet kapunk. De, itt nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy dolog a TV képfrissítési képessége, és másik dolog a sugárzott adások vagy lejátszott videók másodpercenkénti képkocka száma (frame per second, röviden: fps). A digitális műsorszórásnál (DVB) szabványosítva van, hogy a sugárzott HD TV adásnak mekkora frekvenciája lehet: 25 vagy 50 fps. Ugyanakkor a TV-n nézhetünk DVD, Bluray vagy más formátumú filmeket is, illetve játszhatunk játékkonzollal, amik más-más frekvenciával rendelkezhetnek: 24, 30, 60 fps stb.. Ezek alapján egy mai TV képfrissítési frekvenciájának legalább el kell érni ezeket az értékeket és képesnek kell lennie feldolgozni ezeket a frekvenciákat a saját képfrissítési frekvenciájának megfelelően. Hagyományosan Európában a TV-k képfrissítési frekvenciája 50Hz volt. A gyártók a technológiákból adódóan különböző okok miatt ezeknél a frekvenciáknál jóval magasabb képfrissítési frekvenciát használnak (100, 120, 200, 240, 400, 600Hz). Plazma TV-k esetében a képernyő vezérléséből adódóan szükséges magasabb frekvencia (400/600Hz). Az LCD/LED TV-knél viszont azért növelik a frekvenciát, hogy a lassú válaszidőből adódó elmosódásokat a látásunk egy speciális effektusát kihasználva eltüntessék. A frekvenciát úgy növelik, hogy két valódi képkocka közé beszúrnak egy vagy több számított képkockát illetve egyes esetekben fekete képkockát. Ez a technológia azonban alapvetően trükközés, nem mindig javít a képen.
Kontrasztarány:	Az adott TV-re jellemző legsötétebb és a legvilágosabb kép, azaz a fekete és fehér színek világosságának (fényerejének) aránya. Minél nagyobb a kontrasztarány, annál szebb a kép. Kontrasztarányban az LCD a legrosszabb, a LED már jobb, de mindkettő messze elmarad a plazmától illetve az OLED-től. Dinamikus kontrasztarányról akkor beszélhetünk, amikor a TV háttérvilágításának fényerejét a képernyő tartalmához igazítják, tehát a sötét színekhez kevesebb, a világos színekhez több fényerőt biztosítanak. Ilyen valamilyen szinten az Edge LED háttérvilágítású TV-knél is elérhető, de leginkább a mátrix elrendezésű LED-es háttérvilágítású TV-knél hatásos, amivel jelentősen javítanak a kontrasztarányon. A dinamikus kontrasztban is az OLED jár az élen, ugyanis ennél képpontonként lehet a fényerőt szabályozni.
Fényerő:	A képernyő fényereje azt jelenti, hogy a képernyő milyen erővel világít meg egy előtte lévő egységnyi felületet. Mértékegysége cd/m2. Ennek ott van jelentősége, hogy egy TV mennyire nézhető világos helyiségben, vagy esetleg napsütésben. A plazma TV-k fényereje viszonylag gyenge, leginkább sötét szobában élvezhető. Az OLED TV-k már jó fényerővel rendelkeznek nem gond a magasabb háttérvilágítás, míg a LED TV-k rendelkeznek a legnagyobb fényerővel.
Betekintési szög:	Ha egy TV képernyőjét szemből, oldalről vagy felülről nézünk nem biztos, hogy ugyanolyan minőségű képet kapunk. Megváltozhat a fényerő, a kontraszt és a színek. A gyártó által megadott betekintési szög azt jelenti, hogy ezen belül sem vízszintesen sem függőlegesen nem változik a kép minősége. Az is előfordulhat, hogy a függőleges és vízszintes betekintési szög különbözik. A legjobb betekintési szöggel a plazma és OLED TV-k rendelkeznek (179 ⁰). Az LCD/LED TV-knél ez panel függő. A hagyományos TN panel sokkal gyengébb betekintési szöggel rendelkezik (150-170 ⁰), míg az IPS panel közelíti a plazma és OLED TV-ket (178 ⁰).

Összefoglaló: Az hogy mekkora TV-t veszünk, elsősorban a pénztárcánktól illetve a nappalink méretétől függ. Összességében azonban igaz, hogy minél nagyobb a TV, annál igényesebb a panel. Ami a felbontást illeti, ma már célszerű Full HD TV-t venni, mivel már vannak hozzá elérhető tartalmak. Tulajdonképpen ez lehet egy kiindulási alap. Az UHD TV-k árban kicsit drágábbak, de nincs még hozzá tartalom. Ha az árban nincs nagy különbség, illetve ha nagy képernyőjű (140 cm-nél nagyobb) TV-t veszünk, akkor már érdemes elgondolkoznunk rajta, mivel nagy képernyő esetén már láthatjuk a full HD-s pixeleket, ráadásul ezek a TV-k képesek az alacsonyabb felbontású tartalmak felkonvertálására. A képernyő típusnál túl nagy választékunk már nincs, plazmát már csak elvétve lehet kapni, így marad a LED és az OLED. Az OLED kiemelkedő képminőséget garantál, viszont az ár is extrém magas még. Azonban a mai LED TV-kre sem lehet már semmiféle panasz, bőven kielégítik a magasabb igényeket is. Fényerőben, kontrasztarányban és betekintési szögben is kiválóan teljesítenek. A válaszidővel nem nagyon kell foglalkozni, a nagyon olcsók kivételével hozzák a szintet, a gyors mozgásoknál való elmosódás pedig csak a szörszálhasogatóknak tűnik fel. A képfrissítési frekvenciával még kevésbé kell foglalkozni, azok növelése valódi előnnyel nem jár, sőt egyes esetekben még ronthatja is a képet, valamint akár vibrációt is okozhat. A 3D képességért ma még nem biztos hogy érdemes fizetni, mivel a tartalmak viszonylag ritkák, és a szemüveg viselése is macerás, így sokan nem is használják. A 3D megjelenítésnek az ad majd igazi lökést, amikor a szemüveg nélküli 3D TV-k még tovább tökéletesednek, és már nem lesz zavaró a nézőpontok közötti váltás. Valószínűleg ez a 3D tartalmak gyarapodására is jótékony hatással lesz.

5.          Csatlakozási felületek:

Egy TV-ről és a funkcionalitásáról sokat elárul az, hogy milyen csatlakozási lehetőséggel rendelkezik. Ez alatt nem csak a vezetékes, hanem a vezeték nélküli csatlakozásokat is értem.

Antenna csatlakozó:	Az antenna csatlakozó egy koax csatlakozó, amire a szolgáltató által biztosított beltéri kábelt kell csatlakoztatni. A régebbi TV-ken ez még analóg tuner kártyára csatlakozott, a mai digitális TV-ken azonban már DVB-T/T2 vagy DVB-C vagy DVB-S/S2 digitális tunerre. Előfordul olyan is, hogy több vagy többféle tuner van a TV-ben, ilyenkor a csatlakozók száma is több.
Komponens video (zöld/kék/piros RCA)	Analóg video csatlakozás. Három csatlakozón viszi át a szín (RGB), világosság és szinkron jeleket.
Kompozit video (sárga RCA)	Analóg video csatlakozás. Egy csatlakozón viszi át a szín, világosság és szinkron jeleket.
SCART	Egy 21 tűs, analóg video/audio csatlakozás, ami mind a képre, mind a hangra kétirányú jelátvitelt tesz lehetővé. A szín (RGB) mellet kompozit video és stereo audio jeleket továbbít. Mindemellett vezérlő jelek átvitelére is képes. Európában a legnépszerűbb analóg csatlakozó.
Sztereo audio (fehér/piros RCA)	Analóg (sztereo) audió csatlakozás. A kompozit video mellé használatos.
Fejhallgató (TRS vagy jack)	A fejhallgató csatlakoztatására használatos analóg csatlakozó.
HDMI	Digitális audio/video csatlakozás, mely lehetővé teszi a digitális jelek torzítás és tömörítés nélküli továbbítását. Ez napjaink meghatározó multimédia csatlakozó felülete, ezen keresztül lehet külső digitális forrásokat csatlakoztatni a TV-hez. A megjelenése óta folyamatosan bővítik a támogatott funkcionalitását. Az egyes változatok, és azok lényegesebb jellemzői a következők: HDMI 1.0: 4.95 Gbit/s sávszélesség, 1080p/60 video, 192kHz/24 bit audio HDMI 1.1: DVD audio támogatás HDMI 1.2: Super Audio CD támogatás HDMI 1.2a: HDMI-CEC támogatás (lásd alább) HDMI 1.3: 10.2 Gbit/s sávszélesség, Dolby TrueHD, DTS-HD Master Audio, HDMI-CEC funkció bővítés HDMI 1.4: UHD felbontás 24/25/30 Hz-en, 3D támogatás, Ethernet csatorna, Audio vissza csatorna HDMI 2.0: 18 Gbit/s sávszélesség, UHD /60 Hz, 21:9 képarány támogatás, 32 csatornás audio, HDMI-CEC funkció bővítés HDMI 2.0a: HDR video támogatás
HDMI-CEC	Lehetővé teszi a HDMI kábelen keresztül összekötött eszközök (TV, STB, Blu-ray lejátszó stb.) együttes vezérlését egyetlen eszközön (annak távirányítóján) keresztül. Ez be van építve a HDMI szabványba, de csak akkor működik, ha az egyes (csatlakoztatott) készülékek is ismerik.
S/PDIF koax (RCA)	Digitális audio csatlakozás koax kábelen. Érdekesség, hogy a sávszélesség korlát miatt a Dolby TrueHD és a DTS-HD hangok már nem vihetők át ilyen csatlakozáson, csak HDMI-n.
S/PDIF optikai (TOSLINK)	Digitális audio csatlakozás optikai kábelen. Érdekesség, hogy a sávszélesség korlát miatt a Dolby TrueHD és a DTS-HD hangok már nem vihetők át ilyen csatlakozáson, csak HDMI-n.
USB	Számítógépes perifériák csatlakoztatására szolgáló soros busz csatlakozás. Kis teljesítményű tápellátást is biztosít. A TV-knél elsősorban háttértárolók (pendrive, USB HDD) csatlakoztatására használatos. Ismertebb változatai: ·       USB 2.0: 480Mbit/s ·       USB 3.0: 5 Gbit/s ·       USB 3.1: 10 Gbit/s
LAN  (RJ45)	Ethernet hálózati csatlakozás 100Mbit/s vagy 1Gbit/s kommunikációs sebességgel. Ezen keresztül érhetjük el a hálózati meghajtónkat vagy az internetet.
Wi-Fi	Vezeték nélküli hálózati kapcsolat (WLAN) 2,4 GHz és 5 GHz frekvencia tartományokban. A vezetékes LAN helyett használhatjuk. A maximális átviteli sebessége általában 54Mbit/s, de ma már van 600 vagy 1300Mbit/s sebességű is.
Wi-Fi Direct	Lehetővé teszi két Wi-Fi eszköz pont-pont kapcsolatát, azaz közvetlenül képesek egymással kommunikálni. Enélkül az összes Wi-Fi eszköz egy un. átjátszó állomáson (wireless acces point) keresztül tud kommunikálni egymással, amit általában egy Wi-Fi router testesít meg.
Miracast (Wi-Fi Miracast)	Egy olyan szoftver eszköz, amely lehetővé teszi egy eszközhöz (jellemzően mobil eszköz) külső képernyő (TV, monitor) csatlakoztatását Wi-Fi Direct kapcsolaton keresztül. Ezáltal lehetővé válik az okostelefon vagy táblagép kijelzőjének kiterjesztése egy TV-re, míg a vezérlés a mobil eszközön marad. Hasonló mint a HDMI, csak vezeték nélkül. 1080p kép és 5.1 hang átvitelére képes.
Bluetooth	Vezeték nélküli kommunikációs felület kis távolságokra 2,4 GHz frekvencia tartományban. A TV-k esetében elsősorban a perifériák csatlakoztatására használatos, mint 3D szemüveg, játékvezérlő vagy okostelefon.
MHL	Mobil eszközök csatlakoztatására kifejlesztett kommunikáció video, audio és kommunikációs jelek átvitelére. Mindemellett a mobil eszköz akkumulátor töltését és az összekötött eszközök közös vezérlését (CEC) is kiszolgálja. Az érdekessége, hogy más kommunikációs eszközök fizikai csatlakozóit használja a saját kommunikációjára. Így pl. összeköthetünk egy mobil telefont micro-USB csatlakozón egy TV-vel HDMI csatlakozón keresztül. A használatos csatlakozói: ·       micro-USB ·       HDMI Type-A ·       USB Type-C ·       superMHL Az eddigi verziói: ·       MHL1 ·       MHL2 ·       MHL3 ·       superMHL
HDCP	Ez a digitális tartalmak kábelen történő másolásvédelmére létrehozott eljárás, ami a HDMI vagy MHL kábelen is működik. A forrás (DVD, Blu-ray lejátszó vagy akár valamilyen TV box) az adatküldés előtt ellenőrzni a fogadó (TV) jogosultságát a fogadásra, majd kódolva küldi a jelet, amit a fogadó dekódol.
CI+	Common Interface. PCMCIA ajlzat kártyaolvasó csatlakoztatására.

Összefoglaló: Egy TV csatlakozási felülete elsősorban azt határozza meg számunkra, hogy milyen külső eszközökhöz, mint jelforrásokhoz tudjuk csatlakoztatni a TV-nket, „buta” megjelenítőként. Antenna csatlakozásra (DVB-T/C/S) és CI+ foglalatra akkor van szükségünk, ha nem akarunk szolgáltatói Set Top Box-ot használni. Ha akarunk Set Top Box-ot használni, vagy DVD/Blu-ray asztali lejátszót, multimédia lejátszót, android TV dobozt, játék konzolt akarunk csatlakoztatni, akkor a HDMI csatlakozó elengedhetetlen. Minél több HDMI csatlakozónk van, annál több eszközt tudunk egyszerre a TV-nkre kötni. Több eszköz HDMI-s csatlakoztatása esetén nagyon hasznos funkció tud lenni a HDMI-CEC, mi által egyszerre lehet ezeket az eszközöket vezérelni. Régebbi típusú eszközök esetén, amik nem rendelkeznek még HDMI kimenettel, az analóg audio/video (A/V) csatlakozásokra hagyatkozhatunk. Ilyen lehet pl. régebbi, SD felbontású Set Top Box, DVD lejátszó vagy esetleg VHS videomagnó. Abban az esetben, ha mindenes TV-t szeretnénk, és szeretnénk műsorokat felvenni, illetve saját háttértárolókon tárolt filmjeinket megnézni, szükségünk lesz USB és/vagy hálózati csatlakozásra, attól függően, hogy hol tároljuk a filmjeinket. Hálózati csatlakozásra (akár vezetékes, akár vezeték nélküli) akkor is szükségünk lesz, ha internetes TV-t vagy videókat akarunk nézni, illetve ha használjuk az okosTV funkciókat. A Bluetooth meglétével annyira nem kell foglalkozni, mert ha tartozik ilyen kommunikációt használó periféria a készülékhez, akkor a TV-be be lesz építve. Az MHL és a Miracast kicsit felesleges extra, mivel ritka az a szituáció, hogy az okostelefonról vagy a táblagépről akarunk videót továbbítani a TV-re, de előfordulhatnak ilyen igények is.

6.          Multimédiás képességek:

A TV multimédialejátszó funkcióit tartalmazzák, azaz a különböző média fájlok (videó, zene, fénykép) háttértárolókról történő lejátszását.

                                  

Video formátumok:	Ahogy a korábbiakban is szó volt már róla, a digitális műsorok, filmek, videók a sávszélesség kimélése illetve a tárhely igények miatt tömörítve vannak. Többfajta tömörítési eljárás létezik, de videók esetén ezek nagyrészt veszteséges tömörítési eljárások, amiknél kis minőségvesztés árán, jelentős méretbeli csökkenést lehet elérni. A szabványos tömörítési eljárások mellett (MPEG), vannak gyártók által preferált eljárások is. Az ismertebb tömörítési eljárások: ·       H.262/MPEG-2 ·       H.263/MPEG-4 Part 2 ·       H.264/MPEG-4 AVC ·       H.265/MPEG-H HEVC ·       Google On2 (VP3/4/5/6/7/8/9) ·       Microsoft WMV ·       RealVideo (RV8/9/10) ·       Intel Indeo Azokat a hardver vagy szoftver eszközöket, amelyek a tömörítési eljárások alapján a be/kitömörítéseket végzik un. „video codec”-nek hívják. Azonos szabványos tömörítési eljárást használva azonban az egyes codec-ek különböző hatékonyságúak (sebesség, tömörítés mértéke) lehetnek, és nem is biztos, hogy kompatibilisek egymással. Ennek megfelelően számtalan codec létezik, melyeket a létrehozó szervezet vagy cég fémjelez. Ilyen pl. az Xvid, DivX Pro, x262, x264, x265, QuickTime stb.
Audio formátumok:	A videók mellett az audio tartalmakat is tömöríthetik, bár ezeknél a kisebb méret miatt gyakran nem is használnak tömörítést. Ha tömörítik, filmeknél akkor is inkább a veszteségmentes tömörítéseket használják, a veszteséges tömörítéseket elsősorban a hordozható audio lejátszókhoz használják. A filmeknél használt ismertebb veszteségmentes tömörítések:         DTS-HD, Dolby TrueHD, MPEG-4 ALS/SLS, RealAudio Néhány ismertebb veszteséges tömörítés:         Ogg Vorbis, MP3, AAC, Dolby AC-3, ATRAC, WMA Azokat a hardver vagy szoftver eszközöket, amelyek a hanganyagok be illetve kitömörítését végzik, un. „audio codec”-nek nevezzük. Ilyen audio codec van az asztali lejátszókban, illetve a lejátszó szoftverekben.
Audio/Video formátumok:	Az audio vagy video „codec” azonban nem határozza meg teljesen egy videó formátumát, mivel a videók a hanggal együtt össze vannak csomagolva egy un. „container” fromátumba. Egy container-ben lehet egy vagy több, akár különböző tömörítésű kép és hang anyag valamint felirat is. Ennek ellenére a csomagolási formátumok gyakran együtt járnak a tömörítési formátummal, tehát a csomagolás készítője meghatározza a tömörítési formátumot is.  Az ismertebb csomagolási formátumok: MPEG-PS (.mpeg, .mpg, .vob (DVD)), MPEG-TS (.ts, .m2ts (Blu-ray)), MPEG-4 (.mp4), AVI (.avi), Flash (.flv, .f4v), Matroska (.mkv, .mka), Quicktime (.mov), RealMedia (.rm), DivX (.divx), 3GP(.3gp), stb.
Fénykép formátumok:	Egy multimédia lejátszó a videók és zenék lejátszása mellett képes fotókat is megjeleníteni. A fotókat szintén tömörítik akár veszteség mentesen, akár veszteségesen. A legismertebb formátumok: JPG, TIFF, GIF, PNG, BMP
Támogatott háttértárolók:	A multimédia tartalmak valamilyen háttértárolón találhatók. Ahhoz, hogy ezek elérhetők legyenek a TV számára, annak támogatnia kell a különféle háttértárolókat. Ezek a következők lehetnek: ·       Beépített HDD (SATA) ·       Külső HDD vagy SSD eSATA csatlakozással ·       Külső HDD vagy SSD USB csatlakozással ·       Pendrive (USB) ·       Memória kártya olvasó (CompactFlash, SD, SDHC, SDXC, xD, Memory Stick, MMC) ·       Hálózati háttértároló (NAS)
Hálózati képességek:	A multimédia tartalmak nem csak lokálisan, hanem hálózaton is lehetnek. Ez lehet otthoni hálózat vagy akár az internet. Otthoni hálózat esetében használhatunk hálózati háttértárolót (NAS) vagy bármilyen háttértárolóval rendelkező hálózati eszközt, mint pl. PC, multimédia lejátszó stb.. A lényeg, hogy ezek az eszközök képesek legyenek a tárolt tartalmukat megosztani. Tartalom megosztásra az alábbi lehetőségek vannak: DLNA, UPnP

Összefoglaló: Egy mai TV multimédiás képességét nagyrészt a támogatott formátumok határozzák meg. Ahhoz, hogy megnézzünk egy adott filmet, a TV-nek támogatnia kell mind a videó tömörítési formátumot (video codec), mind a hang tömörítési formátumot (audio codec), mind pedig a csomagolási formátumot (container). A formátum támogatás nem egyszerű dolog, mivel a formátumok csak egy része nyílt licenszű, a nagyrésze licensz köteles, így fizetni kell érte az adott TV gyártójának. További korlátozást jelent a gyártók részéről, hogy bizonyos formátumokat (pl. .ISO) a tartalom lopások illetve másolások elleni küzdelem miatt eleve nem támogatnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a TV-k multimédia lejátszó képessége elmarad az asztali lejátszóktól. Ugyancsak korlátot jelenthet még az is, hogy a beépített médialejátszó szoftver nem biztos, hogy elnyeri a tetszésünket. Ezen a hátrányos helyzeten változtathatnak a nyílt operációs rendszerű TV készülékek, mint pl. az Android TV-t használók, melyekhez szabadon telepíthetünk megfelelő képességű lejátszó alkalmazást. Azonban az egyéni lejátszó szoftverek esetén sem minden felhőtlen, ugyanis az adott lejátszó szoftvernek támogatnia kell a TV hardveres dekódolását, amit a beépített lejátszó eleve tud. HD tartalmaknál ez már elengedhetetlen. A multimédia lejátszásnál szintén fontos a különböző háttértárolók (akár helyi, akár hálózati) kezelése, illetve a média tartalmak azokon való elérése.

Mindent összevetve egy asztali multimédia lejátszó, android lejátszó, HTPC vagy nettop PC, még mindig sokkal rugalmasabb és hatékonyabb multimédia lejátszásra. Ha filmjeink nagy részét DVD vagy Blu-ray lemezeken tároljuk, akkor pedig egy asztali DVD vagy Blu-ray lejátszóra van szükségünk, mivel az ismert TV-k nem tartalmaznak optikai meghajtót.

7.          Okos (Smart) TV funkciók:

Az okosTV-k létezését a fejlett multimédiás processzorok és a nyitott operációs rendszerek TV-kben való alkalmazása tették lehetővé. Az okosTV ­­- gyakorlatilag az okostelefonokkal párhuzamot vonva - azokat a funkciókat fedi le, melyek az alap tévézési funkciókon felüliek. Ezek gyakorlatilag alkalmazás gyűjtemények a legkülönfélébb funkciókkal. Az okosTV-k alapfeltétele az internet elérés, mivel az alkalmazások egy része az internetről, alkalmazástárakból tölthetők le, másrészt pedig az okosfunkciók nagy része használja az internetet. Az alapvető „okos” funkciók a következők:

·       Internetes alkalmazástár elérése,

·       TV-re optimalizált internet böngésző,

·       Internetes TV tartalmak, videomegosztók elérése (sportcsatonák, filmcsatornák, hírműsorok, Youtube stb.),

·       Videotelefon (Skype),

·       Közösségi oldalak (Facebook), levelező programok,

·       Időjárás jelentés, hírcsatornák (Origo, Index stb.)

·       Jétékok,

·       Multimédia lejátszó,

·       Hang illetve gesztus vezérlés,

·       Mobil telefonos vezérlés, mint távirányító,

Az első generációs okosTV-k még gyakran elég lassúak voltak, azaz egy számítógéphez vagy mobil eszközhöz viszonyítva, sokkal lasabban töltötték be és indították el az alkalmazásokat, amik aztán lassan is működtek. Ennek a gyengébb TV processzorok és a kevésbé optimalizált operációs rendszer illetve alkalmazások voltak az okai. A következő generációs okosTV-k, és az azoknál használt operációs rendszerek már sokkal jobban működnek. Ilyen a Samsung Tizen, és az LG webOS operációs rendszere. Szintén újdonság a Google Android TV operációs rendszerének megjelenése, amely a mobil készülékek android oprációs rendszeréből lett létrehozva. Ilyet használ a Sony, a Philips, a Sharp, és még mások is.

Összefoglaló: Az okosTV funkciók nem nélkülözhetetlen, de ma már igen hasznos funkciók. Valószínűleg a jövőben már minden TV okosTV lesz. Az internetes TV adások illetve a multimédia lejátszó funkciók is csak okosTV-n érhetők el. Ezek mellett még számtalan hasznos alkalmazás található az okosTV-ken.